DVB-T

No Comments

Úgy kezdődött az egész, hogy sokallottuk a Fibernet családi csomagjáért a havi 6666,- forintot, ezért azt lemondtuk az egészet. (volt persze kavarás a digitális szolgáltatásukkal is) Úgy véltük, ha a kábel TV havi díját inkább mese DVD-re költjük, a srácok ugyanott tartanak mintha Minimaxot néznének. (mínusz a logó. az ismétlés ugyanannyi) Nekünk elég az internet nyújtotta hírszolgáltatás.

Idővel kiderült, hogy ez szép elképzelés, de olykor-olykor bizony nem volna rossz leroskadni este a kanapéra és butulni. Bár a kölcsönkapott filmek mindegyikét még nem néztük meg, megoldás ezek sem jelentenek. Mindegy, ki lehet bírni.

Később úgy alakult, hogy jó áron el tudtuk adni a régi tévénk és vettünk helyette egy 32″-os, LCD TV-t. LG gyártmány. Lucky-Goldstar. :-) Érdekes, amikor réges-régen találkoztam Goldstar termékekkel, nem gondoltam hogy ez lesz egyszer a világ egyik vezető könnyű-elektronikai, vagy szórakoztatóipari gyártója. Tud ez minden jót mi szem-szájnak ingere. És még olcsó is. Különböző távirányítókkal való játszadozás közben véletlenül bekerültem a szerviz-menüjébe és ott véletlenül bekapcsoltam az USB eszközről történő média lejátszást. Ezek a szerencsés véletlenek?! :-) Ennek köszönhetően a rippelt és letöltött filmjeim sem csak a számítógépeken élvezhetőek.

De az ember nem csak konzervvel él, kellett valami on-line tartalom. Valami, ami csak ott van és élvezhetjük, nem kell előtte keresni, órákat várni a letöltésre, helyet szorítani. Egyszóval sugárzott adásra vágytunk. Bár májusban elkezdte a Magyar Telekom feltúrni az utat és új optikai kábelt fektetni majd bekötni a házakba, még semmi hír a szolgáltatás elindításáról. Közben a Digi is terjeszkedik, fúrják a házakat, húzzák a kábeleket. Eljött a kánaán, az eddigi egy szolgáltató mellé rögtön még kettő került. Közben megtudtam, az az egy sem egy volt, mert az Antenna Hungáriának is van hálózata mifelénk. Túlzásba azért nem vitték a reklámját.

2008 óta van még egy szolgáltató, aki nem fúr-farag mégis elérhető. Ez pedig a MinDigTV. Ők ingyenesen sugároznak digitális, olykor nagy felbontású adást. A választék hét csatornából áll: m1, m2, Duna TV, Duna Anatómia, TV2, RTL Klub, Euronews (ez igazából három, angolul, németül és franciául). Ehhez társul a MinDigTV Extra, amely további tíz csatornát nyújt, természetesen már pénzért: AXN, Cool, Film+, NatGeo, Disney, Hír TV, ATV, Private Spice, Sport Klub és FEM3. Ahhoz, hogy ezekhez a műsorokhoz hozzájussunk csak egy tetőantennára van szükség és egy megfelelő készülékre, mely a digitális földfelszíni sugárzást (DVB-T) látható képpé alakítja. Nem meglepő módon az új tévénk erre képes. (meg sem vettem volna, ha nem az)

Így már csak egy megfelelő antenna felszerelésére volt szükség, mivel a ház régi központi antennájának csak nyomait találtam a falban, azon jel nagy valószínűséggel nem jön. A megfelelő antenna és tartó beszerzése után már csak fel kellett szerelni az egészet az erkélyre és reménykedni. Íme az eredmény:

Ennek az antennának köszönhetően – a szobaantennához képest – nagyot javult a vétel minősége. Igaz, túl sok kockásodás eddig sem volt. Érdekes, a digitális technológia elvileg kristálytiszta képet eredményez. Ez valóban igaz, szellemkép, homály és egyéb megszokott torzulás nem fordul elő, ugyanakkor megjelent az adathiány okozta kockásodás. És antennát már nem lehet úgy tájolni, hogy nézem a képet és addig forgatom, amíg jó nem lesz. Most viszont a jelszint 90% körüli és a jelminőség is 50% körül mozog. Szobaantennával mind a kettő 30% alatt volt. Bízom azért abban, hogy a térerő emelésével a jelminőség javul. Így most van hét, igen jó minőségben élvezhető… Ez túlzás. A kereskedemi TV-k elég gagyik. Nem csak tartalomra. Egy dolog, hogy csak normál felbontásban sugároznak, de a 16:9-es, azaz széles képarányú felvételeket is 4:3-as (normál) képarányban küldik, fekete csíkokat téve a kép aljára és tetejére. És a TV automatikus nagyítás funkcióját is tökön szúrják, mert a logójukat és a 12-es karikát a fekete sávra teszik. A többi képes normálisan beállítani az adás paramétereit és az SD adás mellett jelezni annak 16:9-es képarányát. Így a készülék azokat helyesen jeleníti meg.

Most várjuk, hogy a Magyar Telekom mikor plakátolja ki milyen feltételekkel lehet a szolgáltatásukra előfizetni. Valószínűleg megjelennek majd a házban a Digi üzletkötői is, de a háttérben ott marad az felszerelt antenna és a DVB-T mint végső megoldás.

Hasznos linkek:

Posted via email from saabi’s posterous

Mivan?

No Comments

Útbontások

No Comments

Nem egészen egy hónapja – vagy kettő is megvan tán? – a Magyar Telekom megbízásából feltúrták a XXII. kerületi Kossuth Lajos utcát, mivel optikai hálózatot építettek. Bontottak, ástak majd betemették az árkot és le is aszfaltozták, ahol kellett.
Most az ELMŰ megbízásából teszik ugyanezt. A két áskálódás között nem telt el egy hónap sem. Kíváncsi volnék, ki volt az a nagyonhülye az önkormányzatnál, aki így adta ki az engedélyeket? Miért nem lehet úgy összehangolni a munkákat – mivel két külön cégről van szó, az önkormányzatnak – hogy egy bontásból és egy aszfaltozásból meg lehessen oldani az egészet? Hogy ehhez gondolkozni kellene? :-(

Amúgy tartok tőle, hogy a T-Com frissen lefektetett optikai kábeleit most fogják az ELMŰ kubikosai széjjelvágni, mielött még elkezdtük volna élvezni a széles sávú internetelérést…

Posted via email from saabi’s posterous

Az Apple nem is olyan rossz cég « plastik media

No Comments

Megjelent az új Mac mini! A mienk úgy négy év körüli. Ideje volna cserélni. :-D
De miért is? Idézet Angelday írásából:
“3,6 centi magas, bassza meg! Ráadásul belepakoltak egy sokkal erősebb GPU-t (bár a mini soha nem arról volt híres, hogy a leggyorsabbat kapja meg), sőt, kapott egy csomó home-ent. kimenetet is (…)
Egyéb jellemzői ennek a kihagyhatatlan terméknek:

- 2.4GHz or 2.66GHz Intel Core 2 Duo
- 3,6 centi magas unibody doboz
- NVIDIA GeForce 320M GPU
- beépített hálózati adapter
- az új doboznak hála magunk bővíthetjük a memóriát akár 8 gigáig
- szerver változatban is kapható”

Kérdés, hogy server vagy desktop változat? A serverben nincs DVD meghajtó. Az speciel a mostani miniben sincs, mivel nem működik. Olyan nagyon nem is hiányzik, van USB+FW külső meghajtóm. Két belső disknek jobban örülnék.

Posted via web from saabi’s posterous

Az előítéletmentes vezetőinkről…

No Comments

Budafoki Városházi Híradó kilencedik oldal: Sok kis kéz, ha összefog…:

Én azt hiszem, ha a gyerekek megszokják a közösségben, hogy rendet kell maguk körül tartani, akkor azt az otthoni környezetben is alkalmazni fogják. Mivel a Halacska óvoda egyházi fenntartású intézmény, ide már eleve az erre fogékony szülõk küldik a gyermekeiket.

Persze, mert aki vallásos, az nem lehet más, csak tiszta, rendes ember.

Valószínû, hogy más oktatási intézményben nem minden szülõ gondolkodik így, de ott is el lehet érni hasonló eredményeket, hiszen a közösségnek nagyon nagy ereje van.

Amennyiben ezek valóban Szabolcs Attilának, Budapest XXII. kerülete polgármesterének szavai, akkor csak ennyit üzennék neki: A KURVA ANYÁD!

PM

No Comments

Feleségem készül a vizsgáira. A számviteli törvényt keresve eljutott a Pénzügyminisztérium oldalára, de nem tetszett neki amit látott:

Mondtam neki, hagyja a Firefoxot, próbálja meg Safarival. Nem lett jobb:

Ezután javasoltam még a frissen telepített Google Chrome-ot, bár az ugyanúgy WebKit alapú, mint a Safari:

Ennél több böngészőt nem tartok az itthoni gépen, de úgy vélem a fentiek eléggé elterjedt böngészők. Mivel Macen sikertelen volt eme honlap megtekintése, elővettem a notebookom és megnéztük Internet Explorer alól. “Természetesen” ott megfelelő az oldal megjelenése. Kíváncsivá váltam, vajon tényleg csak IE alól élvezhető a magyar közhivatalok e mintapéldányának internetes megjelenése? Ezt találtam az impresszumban:

Mi a szent szar? Maxthon, Sleipnir, Acoo, Avant? Mik ezek? Életemben nem hallottam ezekről a csodákról, kiváncsiságomban hát megnéztem az oldalaikat. Mindegyik csak Microsoft Windows operációs rendszer alatt használható. Érzésem szerint – bár ezt próba híján nem tudom bizonyítékokkal alátámasztani – ezek az IE megjelenítő motorját használják.
Így valósította meg a több böngésző támogatását a Pénzügyminisztérium. Szégyen!

Posted via email from saabi’s posterous

Jitti

No Comments

Találtam egy érdekes szolgáltatást, Jitti a neve. Ez egy közösségi alapon működő forgalomfigyelő és jelző rendszer, mely a tagok GPS-szel felszerelt “okostelefonján” futó kliensektől kapott forgalmi adatok (értelemszerűen sebesség és helyszín) segítségével jelzi, hogy hol milyen sebességgel lehet haladni, van-e torlódás vagy dugó. Pontosabb lehet mint a TMC, de a működése erősen függ a tagoktól.
Értelmét akkor látnám, ha munkába menet előre megnézhetném, hogy a Szerémi vagy a Budafoki úton érdemesebb menni? Ill. ha már beragadtam az egyikbe, merre érdemes menekülni? Én adok ennek egy-két hónapot, ezalatt kiderül, hogy használható-e.

A természet számokban

No Comments

Ha rá kell hangolódnom a matematika tanulásra, akkor ez a videó sokat segít:

Szélesedik az Andor utca – Építős blog

No Comments

A Lágymányosi híd átadásával egyszerre kellett volna elkészülnie a budai oldali csatlakozó úthálózatnak is. A Hamzsabégi úton élők sikerrel akadályozták ezt meg, így alternatív útvonalként a Szerémi út – Andor utca – Egérút nyomvonal lett kijelölve. Ami az Andor utcában élőknek nem tetszett, így az ott élők is pereskedtek a fővárossal az út megépítése ellen.

Hosszú történet végére kerülhet így pont. A dél-budai tehermentesítő út előkészítése már az 1970-es évek óta zajlott. Akkoriban épültek meg azok az aluljárók a hegyeshalmi és a székesfehérvári, ill. a pécsi vasútvonalak alatt, melyeken keresztül ma haladhatnak az autósok a M1/M7 autópályák felől. Emlékszem, hogy gyerekkoromban sokat mentük erre a családi Skoda 120-assal, amikor még nyoma sem volt az Egérútnak. Már akkor feltűnt nekem a furcsa helyzet, hogy miért van két „lyuk” a vágányok alatt, amikor csak az egyiküket lehet használni. Természetesen az akkoriban itt lévő forgalom szinte kizárólag lokális forgalmat jelentett. Aztán egyszer csak lezárták itt ezeket az utakat és elkezdődött a dél-budai tehermentesítő út első szakaszának az építése. Ez az akkor még 70-es, ma már 7-es számú főút és az Andor utca eleje között épült meg, 2×2 sávon, ha jól emlékszem a Lágymányosi-híd 1995-ös őszi átadásával egy időben. Pár évvel később adták át a 7-es út és az M1/M7 autópályák közti szakaszt.

A Szerémi út is két ütemben készült el. Először a Kitérő út és a Hauszmann utca között 2×1 sávon (innét a Dombóvári útig 2×2 sávos volt már akkor is). Majd 2002 körül történt meg a hiányzó szakasz 2×2 sávossá történő átépítése.

Az Andor utcával azonban nem történt semmi. Pedig már az 1990-es években is rossz állapotú volt az út. Így az autópályák ill. a híd felől a 2×1 sávos útra zúdult rá a forgalom, ami végeláthatatlan hosszú torlódásokhoz vezetett csúcsidőben. Az autósok egy része vagy az Etele út felé került, végig a lakótelepen vagy pedig az Andor utcával párhuzamos, tényleg lakófunkcióval rendelkező kis utcákon át próbált előnyt szerezni.

A beruházás keretében elbontják a meglévő 2×1 sávos utat és helyére egy teljesen új pályaszerkezettel rendelkező 2×2 sávos út épül. Technológiailag ez úgy fog lezajlani, hogy először (a forgalom fenntartása mellett) a jelenlegi úttest mellé elkészítik a majdan a Lágymányosi hídhoz vezető pályát (ahol korábban az iparvágány futott), ezután pedig erre ráterelve az autókat, elbontják a régit és a helyére új út kerül. A majdnem két kilométeres útszakaszon elvégzik a szükséges közműkiváltásokat és korszerűsítéseket is. A csatlakozó utcák torkolatában kicserélik a meglévő burkolatot, ívkorrekciókat végeznek és az új forgalomtechnikai elrendezésnek megfelelően a jelzőlámpás kereszteződéseket is korszerűsítik. Egy rövid szakaszon zajvédőfal létesül. A többi, út menti ingatlan zajterhelésének csökkentése érdekében mintegy 1700 nyílászárót cserélnek ki. A zöldfelület is megújul és 380 fát is ültetnek. A Galvani úton is megtörténik a burkolat cseréje, de a Szerémi út és a Budafoki út között megmarad a 2×1 sávos jelenlegi keresztmetszet. A beruházás 2 milliárd Ft-ba kerül, aminek a felét EU-s forrásokból szeretné finanszírozza a főváros. 

Most tehát megoldódni látszik a hálózati probléma, amit szégyenszemre 15 év alatt nem tudtak megoldani a városvezetők. De ez csak ideig-óráig maradhat így. A Hamzsabégi út kiépítésére is szükség lesz. Az Andor utca után ugyanis a Galvani utca folytatásában egy újabb dunai átkelő van betervezve a Csepel-sziget felé, majd azon keresztül tovább Dél-Pest felé. Ekkor az Andor utcának már csak ezt a hidat kellene kiszolgálnia. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a Szerémi utat már úgy építették itt meg, hogy biztosították a területet a majdan itt létesülő különszintű csomópontnak.

Természetesen nyomon fogom követni az építkezést és időről időre fogok írni képes beszámolókat is. 
 

Bookmark and Share

 

–>

Épp ideje volt már!

Posted via web from saabi’s posterous

Életed utolsó 7 tized másodperce

No Comments

Azoknak – úgyse olvassák – akik azt hiszik, rájuk nem érvényes a fizika és csak tolják, csak tolják… az utolsó hét tized másodpercig…

Posted via web from saabi’s posterous

Older Entries